1.Fejezet

Sziasztok! Itt az első fejezet, remélem tetszeni fog! Nem lett olyan hosszú de azért reménykedek a sikerében! Jó olvasást!! Puszi Rosalie

/Ann/

Sziasztok a nevem Nicol Annamarie Koller ez az én történetem. Ne számítsatok valami rózsaszín habos-babos történetre mert ez soha nem volt és nem is lesz az.

Ma töltöm a 21.életévemet és a többi lánnyal elmegyünk bulizni. Pontosabban az egyetlen barátnőm találta ki és a többi gonosz hárpia is jönni akart. Mi pedig nem tehettünk semmit mert ha azt mondjuk, hogy nem jöhetnek minket sem engednek el. Így hát belementünk. 

Egy fél óra sem telt el és már be is állított hozzám barátnőm Juliann Mondgomeri. Elkezdett kifelé tolni a fürdőbe, hogy álljak neki készülődni. Megmondom őszintén nem sok kedvem van hozzá, valahogy rossz előérzetem van. És általában bejönnek, sajnos. Gyorsan lefürödtem és törölközőben besétáltam a szobámba, ahol Juli már türelmetlenül várt.

-Na végre, hogy elkészültél! Azt hittem alszol is egyet!-morgolódott.

-Itt vagyok nyugodj meg. Még csak délután 4-óra van.

-Pont ez nem leszünk készen.

Hát tényleg hamar eljött az este, már 9-óra múlt pár perccel. Útra készen megyünk lefelé a lépcsőn a többiek is már lent vannak. Én Julival megyek az Ő kocsijával. Itt ebben a leánynevelőben csak olyanok vannak akiknek a szülei gazdagok, de míg ők mindent megkapnak én semmit. Se szeretetet, se egy telefon, se egy látogatás, se egy engedély a hazalátogatásra semmi. Két éves korom óta itt vagyok ebben a nevelőben. Már azt sem tudom, hogy néz ki a családom többi tagja. Pedig nagyon kíváncsi vagyok rájuk, főleg az öcsémre. Akármit és csináltak velem én nekem hiányoznak. Sajnálatos módon én nekik nem, csak egy valaki van aki foglalkozik velem és a Juli. Azt sem tudom, hogy az öcsém tud-e rólam vagy sem.

Megérkeztünk a disco elé, lassan kiszálltunk és megindultunk a többiek nélkül. Hamar megvettük a jegyünket és már bent is voltunk. Egy üres asztalhoz mentünk ami a mi nevünkre volt foglalva. Kikértük az italunkat és vártuk, hogy kihozzák. Addig én körbe néztem a termen, és akkor észrevettem egy csak férfiakból álló csoportot a velünk szemben lévő asztalnál. Olyan jó kedvük volt, ahogy láttam ők is szülinapot ünnepeltek. Megakadt a szemem az ünnepelten. Nagyon helyes volt, az arcvonásai férfiasak a barna haja olyan jófiúsan fésülve. Mintha megérezte volna, hogy valaki figyeli felnézett, azok a gyönyörű rikító kék szemek... Istenem... nem tértem magamhoz egészen addig míg észre nem vettem, hogy mosolyra húzza a száját, mivel még mindig leplezetlenül bámulom. Elkaptam a tekintetem és hirtelen ránéztem Julira. Aki szerintem végig engem figyelt mivel úgy vigyorgott mint a tejbetök. Közben megérkeztek az italaink amit kértünk. Aztán hozták a tortát... Juli hirtelen a nyakamba ugrott és a fülembe kiabálta, hogy BOLDOG SZÜLINAPOT ANN!! Amikor végre mindenki megnyugodott visszaültünk és beszélgettünk egészen addig míg valaki meg nem jelent az asztalunknál...

-Sziasztok! Ezeket a másik asztaltól küldték.-mosolygott a pincér.

-Köszönjük. És üzenjük nekik ha van kedvük üljenek át hozzánk.-mondta barátnőm. A férfi elsietett a másik asztalhoz és ahogy átadta az üzenetet az asztalnál ülők felálltak majd a lányok felé vették az irányt. Innentől kezdve az asztalunknál ültek és beszélgettünk. Én Kevinnel beszélgettem, mint kiderült neki is ma van a 21.szülinapja. Nagyon jót beszélgettünk, és remélem egyszer majd még találkozunk. Éppen kiértünk a hely elé amikor sikoltozásra lettünk figyelmesek majd Juli előrébb megy, hogy lássa mi történik. Egy nagy csattanás és hirtelen valaki elrepül mellettem. Oldalra fordítottam a fejem, hogy lássam mi volt az és akkor mintha megfagytam volna. De hisz ez... hiszen ez Juli volt. Ott feküdt csurom véresen. Elütötte az autó. Gyorsan odafutottam, megfogtam a pulzusát de már nem volt neki. Utoljára egy nagy sikítást hallottam, majd minden elsötétült körülöttem...